Szeghalmi Anita

Szerelem, szex, szörf Portugáliában

2016. augusztus 02. - C.D.T.

Mikor gyerek voltam, naphosszat az utcán játszottunk a falumbéliekkel. Összeverődtünk a suli után és kidobósoztunk, hunyóztunk, vagy gumiztunk a csajokkal. Távol voltak a nagy hegyek, ahol síelni vagy snowboardozni lehetett és még távolabb azok a hullámok, ahol a szörfösök otthon érezhetik magukat. Azt gondolom, mindenki álma egy távoli ország bebarangolása, de talán, ma már nem is olyan elérhetetlen, mint gyermekkoromban. anita_portugal.jpg

Sok mindent harminc felett tanultam, tapasztaltam meg. Főleg olyan dolgokat, amikhez meg kell érni. Mint például, hogy a valódi boldogságot a szabadság adja meg, szabadnak pedig olyan helyen, vagy olyan élmény megélése közben lehetsz, ami életérzést hoz a mindennapjaidba. A hegyeket megmászni, a hullámokat bármely módon meglovagolni, repülni, ejtőernyőzni. Egyre többet hallani, olvasni olyan utazásokról, pihenésekről, melyeken mindezeket megtapasztalhatod. Csúszni Chamonix-ban, szörfözni Balin, hegyet mászni az Alpokban…
Rengetegen haza sem térnek. Az irodai munkát felcserélik a szabadság adta életérzéssel, új utakat keresve a világ másik végén.

Mi is ezt tesszük és sok jó barátunk is, bár mi mindig hazatérünk. Budaörsön van az otthonunk. Magyarországon nem is vágyhatnánk, szebb és modernebb városra, a maga sváb miliőjével együtt. Lakás, autó, kutya, macska, a férjem és az én üzletem szó szerint egy helyen. Mindkettőnket ide köt a munkánk a megélhetésünk egy része, de úgy alakítottuk, hogy bizonyos dolgokhoz elég egy laptop is. Olyankor járjuk a világot és élményeket gyűjtünk. Olyan élményeket, amik azzá tesznek bennünket, amik vagyunk. Szabad és boldog emberekké.

anita_laba.jpg

Tavaly fejünkbe vettük, hogy megtanulunk szörfözni. Hogy a csúszásról legyen némi fogalmunk, megismerkedtünk a wakeboard-al és a SUP-al. Amikor csak tehetjük, a velencei tónál vagyunk és jelentem imádjuk. De, hogy nagyobb vizekre evezzünk egészen Portugáliáig, Penich-ig utaztunk. Ide most kettesben jöttünk, hiszen nászúton voltunk. Szerelmesek és boldogok…

Egy cuki kis szörfös apartmant vettünk ki egy hétre. Nem öt csillagos szálloda, mostam, főztem, takarítottam, ahogy egy jó feleséghez illik. Az időjárás szeles és kb.: 17-18  fok volt, de nem igazán érdekelt minket. Alig vártuk, hogy a partra érjünk és deszkát fogjunk a kezünkbe. Mindemellett bejártuk a környéket, jókat ettünk, ittunk, aludtunk és élveztük, hogy végre kettesben lehetünk.

anita_tenger.jpg

A part gyönyörű volt, a víz meseszép és jéghideg, tehát az első utam egy szörf shopba vezetett és azonnal vásároltam egy neoprene-t. Elég szexi voltam benne, gondolhatod. A kezdet a parton volt, bemelegítés, és deszkaismeret. Feltérdel, felpattan, tart.Itt sem volt könnyű, hát még ha víz is van alattad, pláne ha az kilenc fokos. A ruha megvéd, de az arcodba zúduló sós hullám olyan, mint a nagymamám tormája, az agyadig mar.

Tetszett, hogy a nyolc-tíz évestől, a nagypapa korúig, mindenki kezében deszka volt. Tudatosan kiteregetett szörfruhák mindenhol. A bárokban zene és egy csomó vizes ember bebugyolálva, sapkával a fején. Mindenhol levest ettek, nem is akár milyet: zöldségkrémlevest, amit imádok. Forró, sűrű püré, mely enyhítette a vízben szerzett jeges fájdalmakat. Imádtam, olyannyira, hogy az apartmanban minden nap elkészítettem ugyanezt Anita módra.

Majd befeküdtünk az ágyba átmelegedni, miközben csöpögős, nyálas szerelmes filmeket néztünk és ittuk a finom borokat. Volt, hogy elkalandoztunk a part mentén egészen Porto-ig. Megkerestük a bárt, ahol J.K. Rowling a Harry Pottert írta. Egyszer pedig az isten háta mögött találtunk egy éttermet, amihez foghatót még soha nem láttam és nem ízleltem sehol a világban. 

kaja_ezt_nem_ette_meg_anita.jpg
Nem tudom mennyit híztam és nem is érdekelt. Talán pont ezt kerestük. Azt, hogy csak azzal foglalkozzunk ami jó, külsőségektől mentesen. Enni, inni, szerelmesnek lenni és élvezni a vizet a szelet, a homokot, az embereket és egymást. 

Drága Portugália, édes kis Penich. Jó visszagondolni, érzem az illatod és érzem, ahogy a habjaid az arcomhoz érnek.
Sosem felejtelek…

/Köszönet az én Drága kis Férjemnek/

A bejegyzés trackback címe:

https://cdthungary.blog.hu/api/trackback/id/tr908928734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.